Patyomkin-demokrácia vagy valódi rendszerváltás?
"Románia nyilvánvalóan túl korán lett tagja az Európai Uniónak" - vélekedett minap az Európai Parlament egykori elnöke. Hans-Gert Pöttering szavai azután hangzottak el, hogy a bukaresti balközép kormány példátlan offenzívával a parlamenttől kezdve a plágiumokat vizsgáló bizottságig megszállta az összes kulcsfontosságú intézményt, majd fölmentette tisztségéből a jobboldali államfőt.
Vajon 22 évvel a rendszerváltás után visszafordíthatják-e a demokratikus fejlődést a posztkommunista összefonódások, amelyek veszélyeztetve látják kiváltságaikat és - az igazságszolgáltatás nehezen kiharcolt függetlensége nyomán - büntetlenségüket? Ez lesz az igazi tétje a július 29-re kitűzött népszavazásnak, amelyen a románok Traian Basescu elnök sorsáról döntenek. Basescu személyében ugyanis a demokratikus reformok legagilisabb szószólóját takarítanák el az útból.
"Románia jobb politikusokat érdemelne" - manapság gyakran idézik a hivatalából felfüggesztett államfő mondását. A ma 61 éves Basescu a rendszerváltás előtt tagja volt a kommunista pártnak. Újra meg újra szóba kerül viszonya a hírhedt Securitate titkosrendőrséghez: egy nagy kereskedelmi hajó kapitányaként, majd a román kereskedelmi flotta antwerpeni irodájának vezetőjeként ugyanis rendszeresen kapott nyugatra szóló kiutazási engedélyt. Azt is rebesgetik, hogy "benne volt a keze" a kereskedelmi flotta "vadkeleti" privatizációjában - igaz, az igazságszolgáltatás nem talált rajta fogást.
Hírhedté váltak Basescu nyers, már-már alpári kiszólásai is. Egy szupermarket parkolójában például egy hozzá odalépő újságírónőt "büdös cigánynak" nevezett (amit az illető riportermagnója rögzített is). Az a kijelentése pedig, amellyel egy interjúban I. Mihály egykori román királyt "az oroszok lakájának" minősítette, nemcsak durva szóhasználatról, de hiányos történelmi ismeretekről is tanúskodik.
Vitathatatlan ugyanakkor, hogy Basescu - Münchhausen báró módjára - képes volt kihúzni magát a kommunista mocsárból. Ő volt az, aki 2006-ban, az akkori parlamenti ellenzék heves tiltakozása dacára, keresztülvitte a kommunizmus mint bűnös rendszer hivatalos elítélését. Ő volt az, akinek sikerült elérnie - nem ritkán a saját pártjában mutatkozó ellenállással szemben - a Securitate levéltárának megnyitását és az egykori kommunista káderek átmeneti eltiltását közhivatalok viselésétől.
Elvitathatatlanok az érdemei az igazságszolgáltatás reformja terén is. Ez a hatalmi ág 1989 óta először tudott sikereket felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén. Ez a küzdelem érintette Basescu pártjának, a liberális demokratáknak (PDL) számos neves tagját, köztük a saját lányát is.
Az államfő érdemei közé sorolható az is, hogy - Emil Boc akkori kormányfővel (PDL) együtt - tető alá hozott egy megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az ebben foglalt kemény, de elkerülhetetlen takarékossági intézkedések révén Romániának sikerült elkerülnie a görögországihoz hasonló gazdasági katasztrófát. A megszorító csomag következménye azonban nem csupán a munkanélküliség növekedése és a fizetések lefaragása lett, hanem Basescu népszerűségének villámgyors csökkenése is. Ez utóbbi döntő tényezőnek bizonyulhat a vasárnapi népszavazáson.
Ezt a gyönge pontot használta ki roppant ügyesen a szociáldemokratákból és nemzeti liberálisokból összeállt Szociál-liberális Unió (USL). A PDL-kormány ellen április végén benyújtott és sikeres bizalmatlansági indítvány nyomán Basescu kénytelen volt Victor Pontát kinevezni miniszterelnökké. Ennek első hivatali cselekedetei között volt az, amellyel "beleszólt" a mentora, Adrian Nastase volt kormányfő ellen folyó korrupciós perbe.
Nyomással rábírta a perben magánvádlóként fellépő építészeti hatóság elnökét arra, hogy vonja vissza Nastaséval szemben benyújtott 1,6 millió eurós kártérítési követelését.
Basescu kikapcsolása érdekében Ponta semmibe vette az alkotmánybíróság döntését, amely megerősítette az államfő jogát az ország külföldön való képviseletéhez. Így Ponta utazott júniusban a brüsszeli EU-csúcsra - előzőleg a külügyminisztérium zárolta Basescunak az EU-val folytatott levelezését... Az államfő felfüggesztése előtt a kormány villámgyorsan megnyirbálta az alkotmánybíróság jogköreit; a parlament két házelnökét saját pártjának embereivel váltotta fel; a hivatalos közlönyt a kormány ellenőrzése alá helyezte; magához ragadta a közszolgálati televízió fölötti kizárólagos ellenőrzést; a népszavazásról szóló törvényt pedig úgy módosította, hogy Basescu győzelme gyakorlatilag kizárható.
Európa aggályaira kettős beszéddel válaszolt Bukarest. Ellenkező értelmű ígéretei dacára a jelenlegi parlamenti többség nem hajlandó a képviselőház húsz, vád alá helyezett tagja mandátumának felfüggesztésére, sem arra, hogy már jogerősen elítélt képviselőket kizárjon a parlamentből. Ponta Brüsszelben nagy hangon kezeskedik azért, hogy megvédi az igazságszolgáltatás függetlenségét - ugyanakkor Bukarestben hajmeresztő verbális támadásokat intéz a korrupció ellen küzdő ügyészség munkatársai ellen, egyebek között a sztálini igazságszolgáltatás pribékjeihez hasonlítva őket.
Ioana Ene újságírónő az utóbbi hetek fejleményeit "a börtönre várók forradalmának" nevezte. E fejlemények közvetlenül Nastase elítélése után kezdődtek, s alighanem csak azután érnek majd véget, ha végleg sikert arat a román igazságszolgáltatás reformja - vagy pedig végleg elbukik.
